A hallás funkciója
A külső fül, a hallójárat, és a középfül összegyűjti és felerősíti a hangrezgéseket, amelyek megrezegtetik a dobhártyát. Ez a rezgés továbbítódik a kalapácson és az üllőn keresztül a kengyelhez, amely dugattyúként ki- és be mozogva mozgásba hozza a folyadékrendszert. A keletkező hullámmozgás a csigában megmozgatja a szőrsejtek nyúlványait (ciliák). Az így keletkező idegi impulzusok a hallóidegen keresztül az agykéregnek a halántéklebenyi részébe jutnak, amelyet hallókéregnek, hallóközpontnak is szoktak nevezni. A hang frekvenciája meghatározza az aktivált szőrsejtek csoportját, és így különülnek el a különböző hangok.

A külső fül
A porcos fülkagylóból és a külső hallójáratból áll. A külső fül feladata, hogy összegyűjtse, felerősítse a hangokat és védi a középfület. A fülkagyló úgy működik, mint egy tölcsér, amely összegyűjti és továbbítja a hangot a hallójáratba. A külső fül részei: fülkagyló, hallójárat és dobhártya.

A középfül védelme
A hallójárat nem egyenes, hanem az egyénre jellemző kanyarulatokkal rendelkezik. Általában 2,5 cm hosszú és 8 mm átmérőjű. A hallójárat kanyarulata szifonhoz hasonlóan - megakadályozza, hogy a víz vagy idegen tárgyak a belső hallójáratba kerüljenek. Alakjának köszönhetően felerősíti a hangot, ami nélkülözhetetlen a beszédértés szempontjából. A külső hallójárat porcos, és meglehetősen puha, hajlékony, míg a belső hallójárat csontos, kemény. A dobhártya a hallójárat végén helyezkedik el, és határt képez a külső- és a középfül között.

Fülzsír
A hallójárat bőre mirigyeket tartalmaz, amelyek a fülzsírt választják ki. A fülzsír biztosítja, hogy ne kerüljön idegen test a hallójáratba, mert természetes öntisztító mechanizmusa révén folyamatosan távozik a hallójáratból, magával sodorva az esetleges oda nem illő, kívülről bekerült szennyeződést.

A középfül
A középfül a dobhártya mögött található levegővel telt üreg. A középfül kiegyenlíti a nyomáskülönbséget a középfül és a külvilág közözz, feldolgozza és továbbítja a hangot a dobhártyától és védi a belső fület.

Nyomáskülönbség-kiegyenlítés
Az Eustach kürt, amely a középfül és az orrgarat közti összeköttetést biztosítja, természetes úton egyenlíti ki a nyomáskülönbséget a dobüreg és a külvilág, vagyis a dobhártya két oldala között.

A hangok feldolgozása és továbbítása
A dobüregben találhatóak a hallócsontok: kalapács, üllő, kengyel. Ez a hallócsont-láncolat emelőkarként továbbítja a levegőrezgéseket a belső fül folyadéka felé.

A belső fül védelme
Két pici izom, a kengyelt mozgató izom és a dobhártya feszítő izom és a dobhártya feszítő izom tapad a hallócsontokon. Az izmok reflexesen megfeszülnek, ha erős hang érkezik a dobhártyához. Ezzel megakadályozzák, hogy a túl erős hangok elérjék a belső fület. A középfül izmainak működését az akusztikus reflex szabályozza, és impedancia audiometriával mérhető (lásd a hallásvizsgálatokat).

Vezetéses halláscsökkenés
A középfül betegségei (pl. fertőzések) vezetéses halláscsökkenést idézhetnek elő, melyek jellemzően átmenetiek és impedancia méréssel diagnosztizálhatók. A vezetéses halláscsökkenések leggyakoribb oka a fülzsír felszaporodása a hallójáratban, illetve a folyadékpangás a dobüregben. A vezetéses halláscsökkenést előidéző okok általában megszüntethetők gyógyszeres illetve műtéti úton.

Az Eustach kürt
Összeköti a dobüreget az orrgarattal. Ez az összeköttetés biztosítja a dobhártya két oldala közti nyomáskülönbség kiegyenlítését.

Amikor jól működik
A fülkürt alaphelyzetben zárva van. Ásításkor, nyelésnél, illetve mély, orron keresztüli belégzéskor rövid időre kinyílik, így levegőt juttat a dobüregbe. A dobüregi nyomás gyakran változik liftben vagy repülőgéppel való utazás során. A középfül-betegségek egyik leggyakoribb oka a fülkürt funkció hibás működése.

Amikor rosszul működik
Ha az orr vagy a torok nyálkahártyája meg van duzzadva (pl. megfázás idején), a levegő nem tud akadálytalanul áramolni a fülkürtön keresztül. Ilyenkor a levegőt elnyeli a nyálkahártya, így negatív nyomás alakul ki a dobhártya mögött. Ennek következtében a dobhártya behúzódik, és a vezetéses apparátust merevvé teszi, ami kisfokú, vezetéses halláscsökkenést okoz. Amiatt, hogy a dobüreg nem levegőzik, könnyen begyulladhat, ami további vezetéses hallásveszteséget idéz elő. A gyermekek hajlamosabbak a fent leírt elváltozásokra, mint a felnőttek.

Belsőfül
Folyadékkal telt üregrendszer, ahol a hallás és az egyensúlyozás szerve található. A belsőfül a hallás szempontjából a fülnek a legfontosabb része, feladata pedig rendkívül összetett.

A labirintus
A halántékcsont sziklacsonti részében található, folyadékkal telt csatornarendszer. A labirintus elnevezés híven tükrözi azt a bonyolult kapcsolatrendszert, amivel az üregek és járatok egymással összefüggenek. Ez a labirintus tartalmazza a hallás és az egyensúlyozás szervét.

Az egyensúlyozás szerve
A három félkörös ívjárat.

A hallás szerve
A csiga (cochlea) tartalmazza a Corti szervet, amelyben a szőrsejtek helyet foglalnak. Ez a hallás érzékelőközpontja.

A csiga
A belső fül hallásért felelős része. Csigaház alakjáról kapta a nevét. Itt helyezkedik el a Corti szerv a szőrsejtekkel. A csiga alapja két ablakon keresztül közlekedik a középfüllel: kerek és ovális ablak, az ovális ablakba illeszkedik a kengyel talpa, és dugattyúként mozog benne, ezzel áramoltatja a folyadékot a belsőfülben. Ez a folyadékmozgás ingerli a szőrsejteket. A csiga teljes hosszában végigfut a baziláris membrán. Ezen találhatók a szőrsejtek. A membrán hossza kb. 30 mm. A szőrsejtek sorban ülnek a baziláris membránon. Egy sor belső, és három sor külső szőrsejt létezik. A szőrsejtek alkotják a Corti szerv központi részét.

A Corti-szerv
A belső fülben található csigában, ott pedig a baziláris membránon foglal helyet. Egy olasz anatómusról kapta a nevét.

Szőrsejtek
A belső fülben elhelyezkedő csigában, azon belül is az ún. Corti szervben találhatóak. Két fajtáját különböztetjük meg: belső és külső szőrsejtek. Kb. 23.000 db szőrsejt ül a 30 mm hosszú ún. baziláris membránon a Corti szervben. Mind a kétféle szőrsejt szükséges a kifogástalan halláshoz. A károsodott szőrsejteket nem lehet regenerálni.

A szőrsejtek működése
A Corti szerv tartalmazza a belső és a külső szőrsejteket. A kétféle típusú szőrsejtek összehangolt működése nélkülözhetetlen a jó hallás szempontjából.

A belső szőrsejtek
A hallás fő érzékelői, mivel ezektől vezetődik el a hallóideg az agy felé. Amikor hang érkezik a belső fülbe, megrezeg a baziláris membrán, amelyen a szőrsejtek ülnek. A különböző magasságú hangok a baziláris membrán eltérő szakaszait rezegtetik meg. Az 1000 Hz körüli frekvenciák például a csiga közepén található szőrsejtekre hatnak. Amikor a szőrsejtek érzékelik a nekik megfelelő rezgést, az inger idegi impulzusok formájában elvezetődik az idegrostokon keresztül. Ezek az idegrostok szedődnek össze végül is a hallóideggé, amely az agyba szállítja az információt. Az információban az is kódolva van, hogy a baziláris membrán mely részéről származik az inger, így az agy a megfelelő hangmagasságként tudja észlelni azt. Röviden, a belső szőrsejtek képesek arra, hogy a fizikai rezgést elektromos jelekké alakítsák, melyek az agy számára értelmezhetőek.

A külső szőrsejtek
Izom-elemeket tartalmaznak, a melyek lehetővé teszik, hogy a baziláris membrán megrezegjen, még igen kis intenzitású beérkező hangok esetében is. Úgy működnek, mint az autókban a szervo mechanizmusok: felerősítik a bejövő gyenge rezgéseket, így ingerületbe hozzák a belső szőrsejteket. A külső szőrsejtek igen érzékenyek a zajártalomra.

Idegi összeköttetések
A szőrsejtektől igen nagy számú idegrost vezetődik el az agy felé. Ezek vezetik az ingerületet a szőrsejtektől az agyba. Az idegrostok mindkét fültől az agytörzsbe vezetnek. Ez után kereszteződve, és számos átkapcsolódáson keresztül elérik az agykérget, és ott a halántéklebenyben végződnek, a jobb oldalon a bal fül reprezentációjaként, a bal oldalon pedig ellenkezőleg. Az agynak ezt a területét hallókéregnek is nevezik.